Sajnos kevesen tudják, mire is vállalkoznak mikor kicseréltetnek egy beltéri ajtót. Ilyenkor ugyanis a régi ajtó tokkal együtt a meglévő küszöb is megsemmisül. Ekkor egy nagy gödör keletkezik a régi küszöbünk helyén.
Az ajtós cégek nem, vagy csak ritkán foglalkoznak vele, úy gondolják ez egy külön dolog és a tulaj majd megoldja ahogy akarja. Itt jövünk a képbe mi.
A megfelelő technikával kitöltjük az úgynevezett ,,árkot”. Kitöltés után kerül rá a kór acél borítás.
Hogy a jó oldalát is meglássuk ennek a dolognak:
A régi küszöb bizonyára rendelkezett magassággal. A kiépített új küszöb viszont akár síkban is lehet az ajtó alatt. (természetesen, ha nincs szintkülönbség a 2 helyiség közt) Ám itt jegyeznénk meg amit már sokszor, hogy a küszöb egyik fő feladata a szigetelés. Elszigetelni az ajtó alatti rést. DE persze ezt minden ember máshogy szeretné.
Jelen esetben is volt egy minimális szintkülönbség, ám meg lehetett oldani, hogy csak az egyik oldalon legyen magassága.
Minden rés eltűnt és így már egy szép és tartós darab díszítheti a házat.
A kór a cél ismét tette a dolgát!
Ha te is szeretnél felkeresni minket, az alábbi linken megteheted! ——> ITT!
Az6 anyagról:
A metallurgiában a rozsdamentes acél (más neveken inox acél, inox a francia inoxydable szóból) egy minimum 10,5% krómot tartalmazó acélötvözet, mely segítségével fokozott rozsdaállóságot nyer a közönséges acélhoz képest.
A rozsdamentes acél ellenállóbb a rozsdával, foltosodással szemben, mint a közönséges acél, de a nevével ellentétben képes a rozsdásodásra, különösen alacsony oxigéntartalmú, magas sótartalmú vagy nem szellőző körülmények között. Gyakori hivatkozási név a rozsdaálló acél, amikor a pontos összetétel nem ismert vagy nem lényeges, főként a repülőiparban. A rozsdamentes acélnak számos összetétele és felületképzése létezik attól függően, hogy azt milyen célokra szánják. Fő felhasználási területei azok, ahol az acél keménységi és rugalmassági jellemzőire éppúgy szükség van, mint a rozsdaállóságra.
A rozsdamentes acélt a közönséges acéltól krómtartalma különbözteti meg. A védelem nélküli acél levegő és nedvesség hatására hamar rozsdásodni kezd; a képződő vas-oxid réteg (a rozsda) aktív anyag és folyamatosan haladva újabb réteg vas-oxidot hoz létre, ami a nagyobb térfogata miatt lehámlik és lehull az acéltárgyról. A megfelelő krómtartalmú acél esetén a króm-oxid passzív réteget képez, ami megelőzi a felület további rozsdásodását, és megakadályozza annak az acél belső rétegeibe történő haladását, valamint a króm és oxidja hasonló méretű ionjai miatt a réteg szorosan egyben marad és nem hullik le. (wikipedia)
